Az elmúlt időszak szélsőséges időjárási körülményei komoly kihívás elé állították a hazai szántóföldi növénytermesztést. Az ország számos térségében a tartós csapadékhiány és a hőstressz jelentős terméskiesést okoz, különösen a nagy vízigényű kultúrák esetében. Ebben a rendkívül nehéz környezetben különösen nagy figyelmet érdemelnek azok a növények és technológiák, amelyek képesek stabil teljesítményt nyújtani extrém körülmények között is.
A Hajdúságban, Ebes térségében működő kísérleti földimogyoró parcella éppen erre szolgáltat látványos példát. A több hektáros kukoricaállományok között elhelyezkedő kísérleti blokkban a földimogyoró az idei aszályos körülmények között is meglepően jó állapotot mutat, miközben a környező kultúrák sok esetben súlyos stressztüneteket produkálnak.
A kísérlet külön jelentőségét adja, hogy a termesztés nem ideális körülmények között zajlik:
- 41 AK értékű, kötött hajdúsági talajon,
- bakhát nélküli technológiával,
- öntözött és öntözetlen kezelésekben egyaránt,
- május 28-i vetéssel.
A földimogyorót Magyarországon sokáig elsősorban homoktalajhoz kötött kultúraként kezelték, ezért különösen fontosak azok a gyakorlati eredmények, amelyek bizonyítják: megfelelő technológiával és genetikával kötöttebb talajokon is eredményesen termeszthető lehet.
A parcella folyamatos szakmai monitorozását a Debreceni Egyetem Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézetének munkatársai végzik, Csizi Balázs doktorandusz hallgató vezetésével. A vizsgálatok kiemelt tudományos jelentőségűek, hiszen Magyarországon elsőként készül doktori disszertáció földimogyoró termesztés témában.
Az eddigi tapasztalatok alapján a növény kedvezően reagál a szélsőséges klimatikus környezetre. A stabil állománykép, a fejlődési dinamika és a stressztűrés azt mutatja, hogy a földimogyoró a jövő egyik potenciális alternatív kultúrája lehet a klímaváltozás által egyre erősebben érintett térségekben.
A kísérlet rámutat arra is, hogy a hazai növénytermesztés jövőjében egyre nagyobb szerepet kaphatnak azok a kultúrák, amelyek:
- jobb szárazságtűrő képességgel rendelkeznek,
- alacsonyabb vízigény mellett is életképesek,
- és képesek alkalmazkodni a szélsőséges évjáratokhoz.
A Magyar Földimogyoró ebesi kísérleti területe jól példázza, hogy megfelelő szakmai háttérrel, kutatási támogatással és innovatív szemlélettel olyan növények is sikeresen integrálhatók a hazai termesztésbe, amelyek néhány évvel ezelőtt még kuriózumnak számítottak.
