Május 25-én az ország több pontján megkezdődött a magyar földimogyoró vetése. A következő 120–130 nap dönti el, mit tud a kultúra egy olyan évben, amely már a szezon kezdetén komoly kihívásokat ígér.
Május utolsó napjaiban ismét földbe kerültek a magyar nemesítésű földimogyoró vetőmagjai. Május 25-én több termőhelyen megkezdődött a vetés, többek között a zákányszéki KATA Tanyán, a Homokhátságon, valamint Abán, a Mezőföldön is.
A különböző termőhelyek nemcsak a termesztés szempontjából érdekesek. Fontos gyakorlati tapasztalatokat adnak arról is, hogyan viselkedik a földimogyoró eltérő talajadottságok és vízellátottság mellett.
120–130 nap a betakarításig
A földimogyoró tenyészideje megközelítőleg 120–130 nap, így a május végi vetések esetében szeptember végén, október elején érkezhet el a betakarítás időszaka.
Addig azonban hosszú út áll a növény előtt.
A kelést követően megkezdődik a vegetatív fejlődés, majd a virágzás és a földimogyoróra jellemző különleges termésképzés. A megtermékenyülést követően a terméskezdemény a talaj felé fordul, behatol a talajba, és a hüvelyek már a felszín alatt fejlődnek ki.
Éppen ezért a megfelelő talajállapot, a növény fejlődéséhez rendelkezésre álló víz és a tenyészidőszak időjárása egyaránt meghatározó.
Már most látható: nehéz év következhet
A vetés kezdetén sajnos már látható, hogy 2026 sem ígérkezik könnyű mezőgazdasági évnek. A talajok vízkészlete, a csapadék bizonytalansága és az előttünk álló nyári időszak miatt komoly aszálykockázattal kell számolni.
Ez különösen fontos kérdés a magyar növénytermesztés számára.
Az elmúlt évek egyre szélsőségesebb időjárása arra figyelmeztet, hogy hosszabb távon olyan növénykultúrákra és fajtákra is szükség lehet, amelyek megfelelő termesztéstechnológia mellett képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
A magyar földimogyoró fejlesztésének egyik fontos iránya ezért kezdettől fogva a szárazságtűrés, a termésbiztonság és a hazai körülményekhez történő alkalmazkodás.
Az idei év valódi szántóföldi próba lesz
A földimogyoró természetesen nem „csodanövény”: megfelelő talajt, technológiát és odafigyelést igényel, és tartós vízhiány esetén ennél a kultúránál is jelentősége van a megfelelő vízellátásnak.
Ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai alapján érdemes vizsgálni, milyen szerepet tölthet be a jövő magyar mezőgazdaságában, különösen azokon a területeken, ahol a hagyományos szántóföldi kultúrák termesztése az egyre gyakoribb aszályok miatt nehezebbé válik.
Az idei szezon ebből a szempontból is fontos lesz.
Május 25-én elindult a 120–130 napos visszaszámlálás.
A vetőmag a földben van. Most az időjárás, a termőhely, a termesztéstechnológia és több mint egy évtized magyar nemesítési munkája együtt vizsgázik.
Szeptember végén pedig érkezik a legfontosabb válasz: a termés.
Addig is: “Minden nagy sztori egy maggal indul, vess mogyorót, arass sikert!”
