2022 óta súlyos aszályok nehezítik a magyar mezőgazdaság helyzetét. Évek óta beszélünk az alkalmazkodásról, a szárazságtűrő növényekről, az öntözésfejlesztésről és az alternatív termesztési lehetőségekről.
Mutatok ismét egy konkrét példát. Talán iskolapélda, és talán egyszer valaki végre hajlandó lesz meghallani, amit mondok, mondunk!
Aba, Mezőföld
Terület: 2 hektár, kötött talajon
Vetés: 2026. május 26.
A vetés óta számottevő természetes csapadék szinte nulla! Az állomány összesen mindössze 45 milliméter öntözővizet kapott:
20 mm-t közvetlenül a vetés után,
25 mm-t a virágzás kezdetén.
Az állomány ennek ellenére szépen fejlődik. Az aszálytűrés nem kérdés.
Műtrágyát egyáltalán nem kapott, a napokban egyetlen lombtrágyás kezelést kap. A jelenlegi kötési arány 15–17 hüvely tövenként, ami megközelítőleg 30–40 szemet jelent egyetlen elvetett magból, és még hol a betakarítás…
A termesztéstechnológia néhány fontos adata:
vetőmagszükséglet: 40 kg/ha
fajta: ZOLTÁN
sortávolság: 75 cm
tőtávolság: 12 cm
Ez most „csak” két hektár, kötött talajon. A következő napokban több, ipari méretű termőterületről is hozok hasonló beszámolókat.
És ami különösen fontos: a termelő korábban még soha nem termesztett földimogyorót. Ez az első éve. A szakmai tanácsaimat megfogadva hoztuk létre azt az állományt, amely most itt látható.
Ez is bizonyítja, hogy megfelelő szakmai iránymutatással, fegyelmezett technológiával és nyitott termelői hozzáállással a földimogyoró-termesztés Magyarországon is eredményesen megvalósítható.
Ehhez az eredményhez kiemelten gratulálok a termelőnek! Az érdem az övé: megfogadta a tanácsokat, pontosan elvégezte a szükséges munkákat, és első évben létrehozta ezt az ígéretes állományt. És hogy min kellene végre ott fent elgondolkodni?
1. A hazai földimogyoró-termesztésben rejlő lehetőségeken.
2. Regionális feldolgozó-kapacitás(ok) létrehozásán, amelynek szükségességét már 6 éve mondom, kérem a támogatást…. shhh
3. A növény sokoldalú felhasználásán: étkezési termék, olaj, fehérje és élelmiszeripari alapanyag.
4. Azon, hogy egy pillangós növény termesztése milyen agronómiai és gazdasági lehetőséget jelenthet Magyarország számára.
5. KIÚT?!
Valóban az a jövő útja, hogy felvesszük a területalapú támogatást, majd egy, már tavaszi vagy őszi vetéskor 95 százalékos bizonyossággal előre jelezhető aszályos évben várjuk az aszálykár megtérítését?
Valakinek biztosan jó irány. De vajon a magyar mezőgazdaságnak is?
A nagy választás már megvolt. Most már csak a valódi szakmai változást várom. Türelmesen, természetesen… mint eddig is a segítséget, a szakmai fülek nyitottságát… – hiába, hiszen a magyar mezőgazdaság ráér….. vagy nem… Az aszály is biztosan megvárja, amíg elkészül a következő stratégia, összeül az újabb bizottság, és megszületik az újabb látványos prezentáció……
A területen azonban nem PowerPointok, hanem növények vannak, amik élő szervezetek ha tetszik ha nem… Az agrárium pedig már nem a huszonnegyedik, hanem a huszonötödik órában jár igen a 25 órában!
Én nem újabb hangzatos programokat várok, hanem valódi szakmai irányt, átgondolt agrárstratégiát, feldolgozókapacitást és kiszámítható jövőképet. Olyan döntéseket, amelyek nemcsak az aszálykár kifizetéséről szólnak, hanem arról is, hogyan lehetne a károkat megelőzni, és a magyar mezőgazdaságot valóban alkalmazkodó képessé tenni.
Ha valakit valóban érdekelnek a földimogyoró-termesztés gyakorlati tapasztalatai, eredményei és fejlesztési lehetőségei, szóljon, szívesen elmondom bárhol egy ilyen szakmai ülésen, Bizottságban is, hogy szerintem MIT KELLENE TENNI.. Akár egy prezentációt is készítek hozzá, ha anélkül nem elég meggyőző az évek óta látható VALÓSÁG!!!!
A földimogyoró már bizonyít.
A termelők nyitottak az új lehetőségekre, mert ami most van, az nem túl jó…
A választás megtörtént, változás lesz? szakmai jövő várható?!
Most már csak a szakmai döntésekre és a változásra várunk.
A kérdés csupán az: meddig várunk/várjunk, de addig is: mi termelünk ahol, és ahogy tudunk!… mert ez a hivatásunk!
Dr. Balla Zoltán
földimogyoró nemesítő
