A JÖVŐ SZÁRAZSÁGTŰRŐ NÖVÉNYE

A földimogyoró termesztése új korszakot nyithat a hazai mezőgazdaságban.

A növényfaj a homokos területeken sikerrel vizsgázik évről évre.
Több éves termesztés-technológiai vizsgálatok után ma hazánkban ismét eredményesen termesztjük a földimogyorót
a Dél-Alföldön, Zákányszéken.

TÖRTÉNETÜNK

Dr. Balla Zoltán 2013 – ban kezdett el hazánkban egyedülálló módon foglalkozni ismét a földimogyoró termesztés lehetőségeinek tanulmányozásával. Nagy János professzorral, a Debreceni Egyetem prorektorával együttműködve kezdték meg a növény termesztésének lehetőségeit vizsgálni kisparcellás kísérletekben.

Debreceni Egyetem, Agrártudományi Kar, Földimogyoró fajtakísérlet, 2014.

A biztonságos köztermesztés elsődleges feltétele a GMO mentes, igazolt előállításból származó vetőmag biztosítása a termelők részére. Napjainkig nem szerepelt államilag elismert földimogyoró fajta a Nemzeti Fajtajegyzékben. Dr. Balla Zoltán több éves kísérletei során kiemelt hangsúlyt fektetett a fajtakísérletekre. Célja volt, hogy a fajtanemesítés során a fajtajelöltek elismerése történjen meg a Nemzeti Fajtajegyzékbe, valamint ezzel párhuzamosan a NÉBIH NKI a Közösségi Növényfajta Hivatal (CPVO) vizsgálatokat után az Európai Uniós Fajtajegyzékben is elérhetőek legyenek a magyar fajták.

NÉBIH fajtajelöltek kísérleti parcellája, Székkutas, 2020.
NÉBIH fajtajelölti kísérleti parcella, Levelek, 2020.

2022 – ben, 3 magyar földimogyoró fajta kapott állami elismerést. Hazánkban eddig erre nem volt még példa, hogy egyszerre 3, önálló, egymástól eltérő, hazai nemesítésű földimogyoró kerüljön a nemzeti fajtajegyzékbe. A fajták névválasztása éppen olyan egyedi, mint maga a fajhoz köthető fajtabejelentés. A földimogyorók a Balla, a Zoltán és a Kata nevet kapták.

A Dél-Alföldön, Zákányszéken 7 éve folyik a földimogyoró termesztése kisüzemi körülmények között, a KATA Tanyán, Kővári Róbert családi gazdálkodóval közösen. Ez idő alatt, az üzemi termesztés bebizonyította, hogy hazánkban a laza szerkezetű humuszos homoktalajokon biztonsággal, eredményesen termeszthető a földimogyoró. 

Magyar földimogyoró fajtajelöltek 1-3, valamint bolgár standard fajták 4-6, Zákányszék, 2020.
Az államilag elismert 3 magyar fajta, Balla, Zoltán, Kata, Zákányszék, 2022.
Magyar földimogyoró fajtajelöltek 1-3, valamint bolgár standard fajták 4-6, Zákányszék, 2020.
Az államilag elismert 3 magyar fajta, Balla, Zoltán, Kata, Zákányszék, 2022.

Földimogyoró a nagyvilágban

A földimogyorót Ázsia, Afrika, Ausztrália, valamint Észak- és Dél-Amerika meleg éghajlatú vidékein termesztik. India és Kína együttesen a világ termelésének több mint felét adják. Az Egyesült Államokban van a világ földimogyoró-termesztésének körülbelül 3%-a, de a világ földimogyorójának közel 10%-át termesztik a magasabb hektáronkénti hozam miatt. További jelentős földimogyoró-termesztő országok közé tartozik Szenegál, Szudán, Brazília, Argentína, Dél-Afrika, Malawi és Nigéria.

A legnagyobb termelő Kína 18,7 millió tonnával és India 6,8 millió tonnával évente. A harmadik legtöbb földimogyoró, 4,0 millió tonna az USA-ban terem éves viszonylatban. A piaci statisztikák szerint a legjobb minőségű termés Argentína és az USA farmjairól kerül ki, a nagy mennyiségek pedig Ázsiában a jellemzőek. A legnagyobb – 3,8-3,9 t/ha – hozamok az USA-ra jellemzőek. Kínában 3,4-3,5 t/ha, Indiában 3,0-3,1 t/ha hozamok a jellemzők. 

⸺⸺⸺

Ha azt gondolnánk, hogy egy olyan növényről van szó, amelyet fel kell fedezni, akkor nagyot tévedünk, ugyanis az ötvenes években majdnem ezer hektáron termesztették hazánkban, elsősorban Békésben. A gazdasági fejlődés azonban véget vetett ennek a folyamatnak és elindult a konvencionális növények ipari méretű termesztése – ezek egyértelműen kiszorították sok más növény mellett a földimogyorót is. 

Korábbi tanulmányokból tudjuk azt is, hogy az 1930-as években az Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet foglalkozott földimogyoró termesztési kísérletekkel a Szeged, Hódmezővásárhely, Kiskunhalas térségében. 1950-es években Bruder János irányításával Mezőhegyes és Medgyesegyháza környékén, 300 hektáron folyt földimogyoró termesztés. 1954-ben már elérték a 8-10 mázsás termést kateszteri holdanként (0,57 ha), ami akkor egy családnak 14-18 ezer forint bevételt jelentett – áll Dr. Moholi (Karakasevich) Károly 1957-es tanulmányában. Tehát, a világ mezőgazdaságában rangos helyet elfoglaló földimogyoró a múlt század elején bekerült ugyan a hazai kultúrflórába, de a kezdeti sikerek ellenére mégsem vált igazán jelentős haszonnövénnyé Magyarországon. A tanulmányban szereplő elmélet gyakorlattal való alátámasztása azonban sok-sok évet váratott magára.

KATA Tanya, és a Homokhátság

A KATA tanya, Zákányszéken található, ami a napsütötte Homokhátságon, a Dél-Alföldön fekszik, Szegedtől nagyjából 20 kilométerre nyugatra. A szomszédos települések: észak felől Bordány, kelet felől Domaszék, dél felől Mórahalom. Nyugat felől Ruzsa, észak-nyugat felől pedig Üllés. 

A KATA Tanya megálmodói és üzemeltetői a Kővári család.

Kővári Róbert családi gazdálkodó, felesége Kata, és lányuk Judit. Mindennapi áldozatos munkával hozták létre azt a csodát, ahonnan ma, hazánkban egyedülálló módon terem meg az ízletes csemege alapanyaga a magyar földimogyoró. A KATA Tanyán készül a friss pirított földimogyoró, valamint itt történik a hazai nemesítésű vetőmagok felszaporítása is. 

A homokhátsági tájegység magasabb vonulatán a rossz vízgazdálkodású, gyengén humuszos homok-, futóhomok talajok dominálnak, míg a buckák közötti vonulatokban a szikes és réti talajok gazdag változatokban fordulnak elő. A Homokhátság mérsékelten meleg-száraz éghajlatú, ahol az időjárás erősen változékony, és a kiugró szélsőséges értékek gyakorisága jellemző. A csapadék éves átlagos mennyisége 550–580 mm, de a vegetáció időszakában a gazdák biztonsággal csak a fenti érték felével számolhatnak. A Homokhátság vízrajza szegényes, természetes vízfolyás nincs. A szikes tavak vízfelülete, a talajvízszint magassága – több tényező együttes hatására – erősen lecsökkent, a kisebb felületű tavak kiszáradtak.

A Homokháton a növénytermesztés kockázati tényezői halmozottan jelen vannak; a tájegység vízgazdálkodási problémái, a klimatikus és időjárási viszonyok, a homoktalajok termőképessége az itt gazdálkodók lehetőségeit behatárolja, versenyképességüket rontja, megélhetésüket nehezíti. 

” A KATA Tanyán a Kővári családdal közösen, saját termesztéstechnológiát dolgoztunk ki, a vetéstől a betakarításig. Évek alatt a Kővári család tökéletesítette a vetőgépét és a felszedőgépét, a földimogyoró-kombájnt, hogy a maguk egyedi viszonyai között is hatékonyan végezhessék a munkálatokat, a magyar földimogyoró termesztését.“

Dr. Balla Zoltán
Földimogyoró termesztés, KATA Tanya, Zákányszék, 2019

A földimogyoróról általánosságban

A földimogyoró vagy amerikaimogyoró (Arachis hypogaea) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába a hüvelyesek (Fabales) rendjébe és a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj. Neve ellenére nem a mogyoró (Corylus) nemzetség faja, s a mogyorókkal való rokonsága is meglehetősen távoli. Azonban jóval közelibb rokonságban áll például a borsóval vagy a babbal, mivel mindhárman a bükkönyformák közé tartoznak.

⸺⸺⸺

Melegigényes növény, kedveli a napfényt. Már gyenge árnyékban mattá válnak zöld levelei. Vízigénye közepes és változó. Homokos talajok megfelelők a számára, nem igényel sok tápanyagot. A növény érdekessége, hogy a virágok megtermékenyülésük után kacsot fejlesztenek, amik a megtermékenyülés után a földbe húzódnak és ott nevelik a hüvelyeket.

A földimogyoró nem csak a növénytermesztés szempontjából lehet alternatív megélhetési forrás, hanem az egészséges táplálkozás szerves részét képezheti. Az idén már kísérleti gyártást végeztek földimogyoró olaj és földimogyoró vaj előállítására. Az előállított hazai hozzáadott értékkel rendelkező termékek bíztató keresleti érdeklődésre tettek szert.

⸺⸺⸺

Mint ismert, sajnos hazánkban a földimogyoró gyakran kimarad az egészséges táplálkozás során felsorolt lehetőségek közül. Az igaz, hogy botanikailag hüvelyes növényről van szó, mégis számtalan előnye van, amiért érdemes mogyorót és mogyoróvajat fogyasztani. Nagy jódszámú, nem száradó olajtartalma 42–55% között van. 28–34% fehérjét és sok B1-, B2- vitamint is tartalmaz. A sózatlan és nyers mogyoró telítetlen zsírokat, szénhidrátokat, fehérjét és B csoportú vitaminokat tartalmaz, amelyek az idegrendszer helyes működéséhez szükségesek, de E vitamint és magnéziumot is. Elősegítik az izomnövekedést, a zsírégetést, az emésztést, megakadályozzák az édesre való étvágyat és gyorsítják az anyagcserét.

⸺⸺⸺

A földimogyoró fogyasztása reggelire segíthet a vércukorszintet egész nap kordában tartani, még egy magas kalóriatartalmú ebéd után is. Továbbá egyedi bioaktív komponenseket tartalmaz, antioxidánsként viselkedik és számos betegség megelőzésében segít.

Földimogyoró növény, Zákányszék, 2023

Érdekel a téma?
Iratkozz fel közösségi oldalainkra,
hogy sose maradj le
aktuális híreinkről, eseményeinkről!

A földimogyoró főbb típusai:

A földimogyorónak négy fő típusa van, amelyet világszerte termesztenek és fogyasztanak. Mindegyik típusnak megvannak a saját egyedi tulajdonságai és preferált felhasználási területei.

A földimogyoró négy alaptípusán belül számos “fajta” létezik vetőmag és termelési célokra. Minden fajta különálló tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a termelő számára, hogy a régiójának és piacának leginkább megfelelő földimogyorót válassza ki.

Kevésbé ismert földimogyoró fajták:

A 4 fő típus mag alak és méret alakulása.

Magyar nemesítésű fajták

Magyar nemesítésű fajták:

Kata

Kata földimogyoró fajta szuper nagyszemű Virginia típusba sorolható, elsősorban pírított csemege alapanyaga. Magtermése 2,48 t/ha, ami 7 %-kal több, mint a kísérlet átlag eredménye. Optimális tenyészideje 135-142 nap között alakul. Szabadelvirágzású fajta. Olajtartalma 49,15 %, olaj-termése 1034 kg/ha. Fehérjetartalma 25,4 % melyhez 501 kg/ha fehérjetermés társul. Közép tenyészidejét tekintve kiválóan megtalálja helyét a vetésforgóban. A pirított földimogyoró elsődleges alapanyaga. Ennek a fajtának a termesztése jelenleg zárt körülmények között zajlik a KATA Tanyán.

Kata földimogyoró fajta a fajtaskísérletek során, 2. sorszámmal jelölve. Levelek, 2020.

Balla

A Balla néven jegyzett földimogyoró fajta tenyészideje 140-145 nap körül alakul. Magtermése, a fajtaelismerés időszakában (2 év átlagában) 2,54 tonna volt hektáronként, ami 9,7 %kal több mint a kísérlet átlag eredménye. Olajtartalma 50,6 %, fehérjetartalma 25,1 % volt. Ezermagtömege 952 gramm a vizsgált évek átlagában. Termesztési tulajdonságai kedvezőek. Értékelhető mértékű kórtani fertőzés a vizsgált évek alatt nem fordult elő. Olaj-termése 1100 kg/ha, ami 112, 5 % a kísérleti átlaghoz képest, fehérje-termése 510 kg/ha, ami 102,8 % a vizsgált időszakban kapott eredményekhez képest. Nemesítési célja elsődlegesen a friss piaci fogyasztás alapanyagának megtermelését célozza meg. Könnyen bontható, nagy szemű Virginia típusba sorolandó fajta. Ennek a fajtának a termesztése jelenleg zárt körülmények között zajlik a KATA Tanyán.

Balla földimogyoró fajta a fajtaskísérletek során, 3. sorszámmal jelölve. Levelek, 2020.

Zoltán

Zoltán, egy kiskerti és akár üzemi termesztésre is kiváló választás. Rövidebb tenyészidejű, (130-140 nap) kiváló beltartalmi tulajdonságokkal bíró fajta. Olajtartalma 52,4 %, amely több mint 4 %kal haladja meg a standard fajták olajtartalmát.  Fehérjetartalma 26,2 %, fehérje-termése hektáronként 494 kg/ha. Ezermagtömege 440 gramm a vizsgált évek átlagában. Olajtartalmát tekintve ipari olaj előállításra kiválóan alkalmas.  Speciális olajipari, Valencia típusú földimogyoró fajta, amely kedvező termesztési tulajdonságokkal rendelkezik. 

Friss pirításra is kiváló, igazi csemege! Jelenleg kereskedelmi forgalomban is elérhető!

Zoltán földimogyoró fajta a fajtaskísérletek során, 1. sorszámmal jelölve. Levelek, 2020.
Az államilag elismert földimogyoró fajták oklevelei, Balla, Zoltán, Kata, 2022.

Termesztéstechnológia

A pillangósvirágúak közé tartozó, egynyári, lágyszárú növény gyökérzetének a zöme a talaj felső, 25 cm-s rétegében található. Erőteljes karógyökere van, ami különösen az alsó harmadában elágazik. Az oldalgyökereken 1-2 mm átmérőjű kis gumócskákban élő Rhizobiumok (Nitrogénkötő baktériumok) találhatóak. Szárrendszere 30-60 cm magas, elterülő, vagy felálló bokrokat alkot. A korai fajták szár elágazásai az elsőrendű oldalhajtások kifejlődését követően befejeződnek, a kései fajták ezzel szemben másod-, illetve harmadrendű elágazásokat is nevelhetnek. Levelei felső része fényes, fonáka szőrözött, melyek párosan összetettek. Virágai sárga színűek, 2–4-esével állók, levélhónaljban találhatók, a pillangósokra jellemző virág felépítéssel. A földimogyoró sajátossága, hogy geokarp faj. A geokarp fajok különös módon – a szaporítószerv szétszórás elvét és gyakorlatát tagadva – szaporító képleteiket közvetlen környezetükben a talaj felszíne alatt fejlesztik kizárva a további elterjesztés lehetőségét. A megtermékenyítést követően a maradó csészével borított hüvelytermések kezdeményei a talajba fúródva fejlődjenek tovább. Az érett hüvely szalmasárga, külső felülete hálósan bordázott, fajtától függően többé-kevésbé befűződött. A magvak száma termésenként 1–5 db között változik.

 

Vetés után 30 nappal megjelennek az első virágok | Székkutas, 2020.
 


A megtermékenyítést követően a maradó csészével borított hüvelytermések kezdeményei a talajba fúródva fejlődjenek tovább. | Zákányszék, 2021.

Fényigénye magas, az árnyékot nem igazán tűri. Árnyékos helyen a fejlődése lelassul. Hőigénye hasonlóan a fényigényhez magas. Termesztési adatok alapján a tenyészidőben minimum, 2500–3000 °C hőösszeget igényel. A növény a fagypont körüli hőmérsékletet károsodás nélkül átvészeli. Csírázáskor és a hüvelyek érésekor számára a 12-14 °C optimális. Vízigényét tekintve elmondható, hogy mérsékelt vízigényű, jól tűri az aszályos időszakot. A hideg esők vagy túlöntözések azonban túlhűthetik a talajt, amely a csírázásra negatív hatással bír, ami késői és szakaszos kelést eredményez. A túlöntözés átmeneti lombsárgulást eredményez. Az érés idején jelentkező sok csapadék eltolja a betakarítás idejét, amely jelentős kockázati tényező, hazai viszonyok között. Talajigényét tekintve, a könnyen melegedő, humuszban és tápanyagban gazdag, lazább, de jó víztartó képességű talajok előnyösek termesztése során. A kötött, hideg, illetve a savanyú, és sülevényes talajokra nem való. Tápanyag ellátás tekintetében a nagyobb foszfor és kálium, illetve a szerényebb nitrogén szükséglet jellemzői. A nitrogén bőség – így a közvetlen istállótrágyázás – a buja növekedés és a tenyészidő elhúzódása miatt káros hatású lehet.

Fajtaválasztás szempontjából a hazai éghajlati adottságok mellett megfelelő terméseredményt csak a rövidebb tenyészidejű, felálló bokor alakú, ún. Valencia típusú változatok produkálhatnak. Ezek hüvely mérete valamivel elmarad az elfekvő bokor alakú külföldi fajtákétól, de hő- és fényigényük kisebb, korábbi betakaríthatóságuk pedig nagyobb termés biztonságot jelent. Hazai termesztésre kifejezetten ajánlott, a Balla, a Zoltán és a Kata nevű fajták.

A vetésforgóba való illesztése lényegében megegyezik a többi hüvelyes növényével. Fontos, hogy a drótférgek szaporodását segítő előveteményeket (pl. burgonya), kerüljük el, ugyanis a megfúrt termés hüvelyek megrekednek a fejlődésükben, ami értékcsökkenést eredményez vagy beérés előtt szimplán elpusztulnak.

 

Mint már korábban a talajigénynél említettük törekedni kell a levegős, laza talajszerkezet kialakítására valamint a téli csapadék befogadását és a tavaszi talajnedvesség megőrzését szolgáló munkaműveletek végzésére. Kiemelt fontosságú lépések: az elővetemény után a korai tarlóhántás, majd a jó minőségű őszi mélyszántás végzése, a tavaszi simítózás és a májusban esedékes vetésig a terület feketén tartása, amivel kelő gyomok folyamatos irtását biztosítjuk. Magágykészítést 10-15 cm mélységben, kombinátorral, kiskertben rotációs kapával végezzük el.

A vetés időpontját a talaj, tartós fölmelegedése határozza meg, (12–15 °C), ennél hidegebb környezetben a magvak elfekszenek, megpenészednek, és nem csíráznak ki. Vethetjük sorba, vagy fészekbe de mindeképp sík területbe, nem bakhátba. A megfelelő tőszám 14-15 tő/ négyzerméter , ami az önritkulást is figyelembe véve 70-75 cm sortávnál 12- 15 magot jelent folyóméterenként, vagy 4-5 mag méterenként 3 fészekbe. A vetés mélység 5-6 cm legyen. A vetéshez pneumatikus rendszerű kukorica vetőgépeket használhatunk. A vetőmagot vetés előtt ajánlatos csávázószerrel kezelni, továbbá a drótféreggel, illetve a pajorral fertőzött talajokon talajfertőtlenítő szert alkalmazni.

 

A legfontosabb ápolási munkája a sorolást követően a rendszeres gyomirtás, valamint a virágzás idején a töltögetés, amely hasonló a burgonya töltögetéséhez. Ez nem jelent mást, mint 8-10 cm magas, nyirkos és porhanyós bakhát felhúzását alkalmanként. Fontos, hogy ápolásakor a művelő eszköz ne járjon szorosan a tő közelében, mert az kiszakíthatja terméskezdeményt a bakhátból. A töltögetés célja, a megtermékenyítést követően a maradó csészével borított hüvelytermések kezdeményei a talajba fúródva fejlődjenek tovább. A terméskezdeményt takaró csésze addig hatol a talajba, amíg csúcsa a fejlődő terméssel és magkezdeményekkel kellő mélységbe nem kerül a talajfelszín alá (ez gyakran meghaladja a 10 cm-t), a termés csak ezután indul fejlődésnek. A földben fejlődő hüvelytermések bizonyos értelemben önállóan „gyökérként” is működnek, ásványi sókat és tápanyagokat vesznek fel közvetlenül a környezetükből.

 

 

 

 

A növényvédelmi kezeléseknél a permetlé tapadását segítő anyagok használata elengedhetetlen. A legfontosabb hazai gombabetegségei a tőhervadást okozó fuzáriumok, a levélfertőző cerkospórák, és a magon élősködő penészgombák, de számíthatunk baktériumos és vírusos betegségek megjelenésére is. Az állati kártevők közül elsősorban a talajlakók, közülük is főleg a drótférgek, valamint a lombkárosító takácsatkák, és levéltetvek támadhatják. Ne vessük drótféreggel fertőzött területre, azonban törekedjünk a számukra kedvezőtlen – a földimogyoró számára kedvező – laza talajszerkezetet fenntartani. Kiemelt figyelmet kell fordítani, a száraz, és hosszan tartó meleg időszakra, amikor fokozott atkaveszéllyel kell számolni. A kártevő a levelek fonáki részén jelenik meg. Speciális atkaölő szerrel védekezhetünk ellenük szükség esetén. 
Öntözéssel a tenyészidő első felében lehet számolni. Fontos, hogy az öntözéssel ne hűtsük le a talajt, ami lassítja a növények fejlődését.

 

Az érés elsődleges jele, hogy az állomány „szétdől”, a levelek sárgulnak és a magok már a fajtára jellemző színűvé válnak. A viszonylag így is hosszú tenyészidő miatt nem érik be teljesen, ezért a tövön történő utóérlelést, és szárítást igényli. Laza talajból a tövek kinyűhetők kapával, illetve kormánylemez nélküli ekével kifordíthatók, vagy burgonya rázóval felrázható. A felszedést követő szárítás történhet szabadföldön, továbbá minden olyan berendezésen vagy építményben, ahol a terméssel felfelé fordított növénytömeg átszellőztetése biztosított.

Feldolgozás, termékek

A betakarítást követően a KATA Tanya feldolgozó egységébe kerül a friss termés. Itt gondos szárítás, majd válogatás következik. Az így kapott termést ezt követően osztályozzuk, nagyság szerint.

Elkülönítésre kerül a pirított földimogyoró alapanyag, az olajpréselésre szánt mennyiség. 

A vetőmag külön kerül betakarításra, hiszen az nem egyenlő a feldolgozandó terméssel. 

A hidegen sajtolt olajhoz szükséges kibontani a héjból a magokat. A visszamaradó héj, brikett alapanyagként szolgál majd. 

Látogasson el webshopunkba a lenti ikonra kattintva:

Webshopunkban kizárólag saját termesztésű, 100% hazai – igazolt ökológiai előállításból származó földimogyoróból készült termék található!

Kellemes vásárlást kívánunk!

Shopping Cart
Scroll to Top